Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Verpelét templom		2017.01.30. 19:35
Verpelét Hungary 47° 50' 42.4788" N, 20° 13' 47.2836" E Irányár:   0 Főbb műemléki és egyéb látnivalói közé tartozik a XVIII. században és azóta többször is helyreállított, késő barokk stílusú római katolikus templom. Plébániája szerepel az 1332/37. évi pápai tizedjegyzékben. Középkori eredetű kőtemplomát említi az 1696. évi templomösszeírás.1699-ben Debrőnek volt a filiája, templomának titulusa pedig Mindenszentek volt. A templomot 1732-ben a hívek a földesúr anyagi támogatásával helyreállították, 1764-ben újraboltozták, 1765-bcn új tornyot építettek, ennek munkájáért 310 Ft-t fizettek a kőműveseknek.A gazdagon díszített főoltárát 1766-ban készítették.Főoltárképe Krisztuskirályt ábrázolja a szentek társaságában. Ez a község búcsújára, Mindenszentekre utal. 1757-ben 210-re emelkedett a házaspárok száma, ezért a hívek ekkor is, meg 1764-ben is plébánia felállításáért esedeztek, de sikertelenül, miután a püspök szerint nincsenek messze anyaegyházuktól, Feldebrőtől, egyébként pedig éppen az ő hathatósabb lelki gondozásuk érdekében állítottak káplánt a feldebrői plébániára.1770-ben újból kérelmezték helybeli plébánia felállítását és azzal érveltek, hogy: Templomunkat sok nyomorúságaink között állandó státusban hoztuk, végében a kőtornyot Excellentiád kegyes parancsolattya szerint betellyesitettük. Esedezünk, hogy nékünk helységünkben Lelki Pásztort adni, az jövendő nyári désmát. Az elébben árertdában nálunk meghadni és az Parochiának felállítására ide engedni méltóztassék.Megígérték, hogy paplakás céljaira helyreállítják a templom melletti tágas kőházat, melyben a feldebrői plébános szokott megszállni, ottani elfoglaltsága alkalmával.Ezek után 1771-ik esztendőbe, 17-ik és 18-ik áprilisi napokban a parochia Verpeléten felállíttatott. Gregor Imre lett az első plébános.1776-ban beszerezték a templom főoltárát és reá az oltárképet.1786-ban a templom északi oldalán levő sekrestye összedőlőben volt.Az új plébános, László Ferenc a déli oldalra kívánt új sekrestyét építeni, közvetlen bejárattal a szentélybe. (Az északi oldalon levő régi romos sekrestye ugyanis ilyennel nem rendelkezett, ebből csak a hajón levő oldalajtón át lehetett a templomba belépni.)A püspök az új sekrestye felépítéséhez Francz Józseffel készíttetett tervrajzot.Egyben elrendelte, hogy Felnémethi kasznárunk ezen parancsolatunk mellett engedjen a Verpeléthi plebanusnak annyi mészkövet hordatni Tárkánybul, amennyibül a Verpeléthi új sekrestyéhez elegendő mész égettethetik. Légyen nyolcz ezer a kápolnai kementzében égetett téglábul, ezrétül két forintot vévén. László Ferenc 1773-tól volt plébánosa Verpelétnek.Az 1788-ig kifejtett tevékenységéről a községi elöljáróság a következő nyilatkozatot tette: Szegény templomunkban az alsópavimentomnak széles téglákkal kirakását, tölgyfa székeket, drótrostélyokkal beborított ablakokat, két kis oltárt, praedikáló széket, új sekrestyét és abban tölgyfa almáriomot, az, Tornyunkban órát, két szép harangokat nagyobb részrül a maga költségével és elfáradhatatlan ügyekezetével szerzett és felállított. Most pedig egyedül a maga saját költségén módos képírással a Sanctuariumot ki festtette és egyéb részeit a Templomnak kifejérítvén, új nagy oltárral meg ékesítette. Nem különben a Parochialis Házunknak egész udvarát kő falakkal bé kerétette. Minthogy 1875-ben a hajó boltozata beszakadással fenyegetett, Streimmelwőger Rezső egri építőmester a meghasadozott boltíveket vaskapcsokkal összehúzatta és a hajót kijavította.Az 1958. évi helyreállítás során kibontották a jobb oldalhomlokzat román stílusú kapuját, három ablakát, melyekben kisebb gótikus ablakok kerültek felszínre, egyiken indás ornamentális festés.A helyreállításkor előtűnt az eredeti félköríves szentély nyoma is.
Mit szólsz hozzá?

Kisnánai vár		2017.01.30. 19:33
Béke u. 1. Kisnána Hungary 47° 51' 2.7396" N, 20° 8' 40.7328" E Email:  Email küldése Telefon:   37/324-005 Honlapcím:  www.kisnanavar.hu A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát. 1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban. A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették. Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el. Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré
Mit szólsz hozzá?

Domoszlói Tarjánka völgyi szurdok		2017.01.30. 19:30
Domoszló Hungary 47° 49' 35.4648" N, 20° 6' 58.0716" E Irányár:   0 A szurdokban több, mint 700 méteren csörgedezik az azonos nevű patakocska.A 2-3 m széles, 15-20 m mélységű sziklakanyonban egyedülállóan lehet megfigyelni a vulkáni tevékenység nyomait.
Mit szólsz hozzá?

Domoszló Oroszlán-hegy		2017.01.30. 19:26
Oroszlán-hegy Domoszló Hungary 47° 49' 35.4648" N, 20° 6' 58.0716" E Irányár:   0 A község határának északi részén nehezen megközelíthető, de élményt nyújtó látványosság a gyalogtúrával elérhető 600 m magasan fekvő Oroszlánkővár. Az 1242. évi tatárjárás után építették ki sáncokkal körülvett erős lovagvárrá.A vár a török hódítás idején, Eger 1552-es ostroma előtt pusztult el.Romjai ma is megtalálhatóak.
Mit szólsz hozzá?

Verpelét története		2017.01.30. 19:02
A település története 2.1. Az őstörténeti emlékektől a török időkig Verpelét környezete kifejezetten kedvező feltételeket kínált az emberi letelepedésre. A Mátra lábánál, a Tarna völgyében fekvő falu határában bronzkori és kelta leletek mellett szkíta emlékeket is találtak. Verpelét már a honfoglalás előtti évezredekben lakott terület volt – a XIX. században a településen megtalált bronzkori leletek (az ún. pilinyi kultúrához tartozó bronzkincsek) ezt bizonyítják –, és honfoglaló őseink is korán letelepedtek ezen a jó  adottságokkal rendelkező területen. A település középkori történelmének fontos eleme a Földvár, amelynek maradványait nem a Vár-hegyen, hanem a mai településtől északra, egy mindössze 214 méter magasságban elhelyezkedő széles, lapos hegyháton találták meg. Ez a Mátra vidékének egyetlen ismert motte-ja, vagyis földhalom-vára. Maradványai ma már nehezen ismerhetők fel, de kimutatható egy impozáns, 20 méter széles szárazárok, egy 120 méter átmérőjű sánc maradványai, belsejében egy hét méter magas földhalommal, amelynek tetején néhány habarcsos kő jelzi az egykor itt állt torony maradványát. Azon ritka várak közé tartozik, amelynek semmilyen okleveles említése sem ismeretes. Kutatók valószínűsítik, hogy kora Árpád-kori eredetű, feltehetően nem királyi vár, legvalószínűbb tulajdonosai az Aba nemzetség tagjai lehettek. A várat valószínűleg viszonylag hamar elhagyták, később nem korszerűsítették. Annak ellenére, hogy már egy 1211-ből származó oklevélben olvasható a Welprit személynév, első okleveles említése 1252-ből maradt fenn, majd 1331-ben ismét említik Welpreth névalakban. Ez az elnevezés német eredetű személynévből keletkezett magyar névadással. 1332- es keltezésű oklevelekben Vahret, Welprech, Wepret, Welpud, Welperech, Welperek névalakok találhatóak. Az 1347-es okmányban Welpreth alakban olvasható. A település neve a későbbiekben is felbukkan, pl. a Dózsa-féle 1514-es parasztfelkelés utolsó időszakában. A XIII. század második felében az Aba nemzetségből származó Verpeléti- ág birtoka volt, amely Demeter nevű tagjától Nagy Leustákra szállt, aki 1271-ben V. István király kedvelt embere volt. A XIV. század közepétől Verpelét jelentősége nagymértékben növekedett, mivel a megyei közgyűléseket és a megyei törvényszéki üléseket több alkalommal, a nádor jelenlétében, itt tartották. Oklevelek tanúsítják például Kont Miklós nádor, a királyság legmagasabb rangú hivatal-viselőjének jelenlétét egy 1358-ban tartott gyűlésen. Az egyházi központ, püspöki székhely Eger mellett, illetve ellenében, tehát ha csak időlegesen is, de Verpelét vált a Heves vármegyei köznemesség politikai központjává. Az Abák után a település 1389-ben a Tari család birtokába jutott és a siroki vár tartozéka lett. Verpelét ekkor került igazán előtérbe a korábban fontosabb településnek számító Kompolttal szemben, mivel birtokosai, a siroki vár várnagyai ekkor Heves megye (örökletes) ispánjai is voltak. 1465 után a falu birtokjoga az Országh és Kompolti családé lett, majd az 1552. évi kölcsönös örökösödési szerződés értelmében egészen az Országh családra szállt. Sajnos az oklevelek a birtokos személyének változásán túl nem sokban igazítanak el minket Verepelét akkori életéről. Csak kisebb részletek ismeretesek. Istvánffy Miklós XVI. századi történetíró szerint Estei Hypolit egri püspök vitézei 1514-ben Verpelét közelében verték szét a lázadó parasztok egyik seregét. Fennmaradt az a népi hagyomány is, hogy az Egerbe tartó Mátyás király itt patkoltatta meg lovát. Akkoriban a Mátraalján vezető útvonal a mainál sokkal nagyobb jelentőséggel bírt. 2.2. A török hódoltság időszakától a XX. század elejéig Buda (1541) és különösen Hatvan (1544) eleste után a dél felé nyitott völgyben elterülő, és korszerűbb erődítések által nem védett falu nehéz helyzetbe került. 1550-ben a helyi lakosság már a töröknek is adózott, 1555-ben a feljegyzések szerint 16 ház után. Eger elsete (1596), a 15 éves háború küzdelmei pusztulást hoztak a vidékre. A település 1686-ra már csak másfél portával szerepelt az adóösszeírásban. A falu tehát annak ellenére, hogy megmaradt, szinte teljesen elnéptelenedett. 1695-ben feljegyezték, hogy a verpelétiek elhagyták a régi faluhelyet, mert a település korábban leégett és a törököktől való visszavétele után a német katonaság gyakori beszállásolása is sanyargatta a lakosságot. A helyiek ekkor a Verpeléttel határos Tarnaszentmária határában lévő Dobi puszta erdőségeibe rejtőztek, ahol istállókban és kunyhókban laktak. Ehhez képest meglepően gyors volt a felemelkedés, amiben nyilván szerepet játszottak a belső vándormozgalmak is. A török időket követően az 1701. évi összeírás a települést már népes mezővárosként (oppidum) regisztrálta, ekkor már 69 felnőtt férfi adófizetőt és 65 nőt tartottak nyilván. Annak ellenére, hogy a Rákóczi féle szabadságharc végére a település népessége ismét erősen megfogyatkozott a XVIII. századi betelepítések után újból fellendült az élet a faluban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy lakói a század végén országos vásártartási jogot kaptak, majd 1828-ban már mezővárosi rangra emelték. Szintén a XVIII. századra tehető a földesurak majorsági gazdálkodásának kialakulása is, amit az 1754-56-os összeírás tanúsít. 1750 után, az 1777-es úrbérrendezés előtt már majorüzem működött a településen. A település első kereskedői a korcsmárosok voltak, akikről már a XVIII. századból vannak adataink. A XIX. század elejére a lakosság növekedésével párhuzamosan – és a település jó fekvésének következtében – az akkori mezőváros kezdett kereskedelmi alközponttá válni. A piacközpont ekkor a vásárvonalon megerősödő, lényegesen kedvezőbb fekvésű Gyöngyös volt. A verpeléti kereskedelmi élet élénkítése érdekében 1797-ben a település akkor birtokosa, báró Brudern Józsefné az uralkodótól Verpelét mezőváros részére évi négy országos vásár tartásának jogát kapta meg.       Verpeléti pár utólag színezett fényképe a századfordulóról – a mezőgazdaság továbbra is a legjelentősebb megélhetési forma maradt
Mit szólsz hozzá?

Túra útvonal Eger- Noszvaj- Felsőtárkány		2017.01.30. 14:36
Eger – Noszvaj – Bogács – Cserépfalu – Hór-völgy – Suba-lyuk – Bükkzsérc – Ódor-várrom (546 m) – Felsőtárkány A Suba-lyuk jelentősége a világhírű Neander-völgyi ősember leletei: női keresztcsont, állkapocs, gyermek koponya és számtalan állati csont, kőeszköz. A legjelentősebb leletek másolatai a cserépfalui Suba-lyuk Múzeumban láthatók. A barlang 40 m magas, 100 méteres vadregényes úton lehet megközelíteni, megmászni. Az Ódor-várrom a Dél-Bükk legcsodálatosabb kilátóhelye, jó időben látni a 36 km-re lévő Tisza csillogását is. Az Ódor-várrom sziklájában vésve van történelme: kőkori telep – vaskori erőd – középkori magyar vár – huszita rablóvár – lerombolták 1474 körül. A várrom közelében minden van, ami a turistának fontos: ősember lakóbarlang, tisztavizű forrás, pihenőhely. Az Ódor-várromtól visszafordulva a piros, majd sárga jelzésen érhetjük el Felsőtárkányt.
Mit szólsz hozzá?

Túra útvonal Eger vár- Felsőtárkány		2017.01.30. 14:36
Eger-vár – Vécsey völgy – Bajusz hegy – Nagy-Eged – Bikk bérc – Várkút – Felsőtárkány A Kis-Eged lábát elérve egy kicsi, mesterségesen duzzasztott tavat találunk. Itt található egy szőlőtelep, mely hazánk legmagasabban fekvő szőlőterülete. A turistaút a szőlőtelep mellett meredeken vezet fel a Nagy-Eged tetejére. A rövid, de meredek kapaszkodó próbára teszi a túrázót, de a kilátás megéri a fáradságot. Eger város szimbóluma lehetne e sajátos alakú, nyaranta a zöld ezer árnyalatában pompázó, őszönként bronzvörösen díszelgő, telente vakítóan fehér hósipkájával elbűvölő Eged-hegy.
Mit szólsz hozzá?

Túra útvonal Eger- Szarvaskő		2017.01.30. 14:35
Eger – Felnémet – Almár – Szarvaskő Eger vasútállomásról kisvonattal vagy autóval Tihamér, Egervár, Felnémet érintésével Szarvaskőbe érkezünk. Szép, erdővel borított környékre, a Margit forrás tisztásaihoz egész napos kirándulás is szervezhető. A közelben található forrás, pihenőpadok, szalonnasütő helyek teszik kellemesebbé az itt tartózkodást. Szarvaskő erdő koszorúzta völgykatlanban fekszik. Meredek sziklaszirt ormán az ún. Keselyő-ormon áll az ősi szarvaskői vár, melyet három oldalról sziklatömbök őriznek. Eger elővára mára teljesen elpusztult. 1564 után „tarisznyavárnak" nevezik el, mert abban az időben az egri várkapitány őrizte és az őrségváltások között az őrség egy hétre feltarisznyázva vigyázta a várat. Az egykori várudvar platójáról megkapó kilátás nyílik az erdős hegyvidékre. A várba lépcsősor vezet föl a kék jelzést követve. A vár, s egyúttal a község nevét Szegedi János történész-nyelvész fejtette meg. Eszerint egy hajdani vadászat során addig űztek erre agy szarvast, amíg a nemes állat a sziklacsúcsra menekülve onnan a mélységbe nem zuhant.
Mit szólsz hozzá?

Túra útvonal		2017.01.30. 14:34
Eger – Egerszalók – Verpelét – Tarnaszentmária – Sirok - Eger Egerszalók határában teljesen természetes környezetben fenyvesek karéjában bukkan fel a hőforrás, melynek gyógyvize mozgásszervi betegségek gyógyítására ajánlott. Szemet gyönyörködtető látvány a domboldalon aláfutó víz, a lerakódott sókiválás alkotta lépcsők, a felszálló párába burkolózó táj. A Tarna-patak völgyében fekszik a dohány- és szőlőtermesztésről híres Verpelét község, amely már a XVIII. Században módos falu hírében állt. A helybéliek a híres kovácsműhelyre hívják fel az idelátogató turista figyelmét, amely egy ősi kihalóban lévő szakma relikviáit őrzi. Már Mátyás király idejében dolgoztak itt. Úgy hírlik, az igazságosztó uralkodó maga is járt erre, s megpatkoltatta lovát. Verpelét északi szomszédságában található egy másik, történelmi kort idéző település: Tarnaszentmária. Az itt álló román stílusú építmény korai történetét lassan fejtették meg: megállapították, hogy a XI. század első felében emelték, valószínűleg akkortájt, amikor annyi harc dúlt István koronájáért, amikor ősi szenvedélyek csaptak össze. A 5templomhajó tartóelemeinek faragványos díszei bizonyítják, hogy a napfényes Kelet küldte ide üzenetét. A sztyeppei népek fémművészetének hatása tükröződik és felvillannak a kaukázusi kőépítészet vonásai is. Ezek bizonyítják, hogy Árpád népének mesterei őrizték hagyományaikat. Ez a hajdani idők hangulatát sugalló templom jelenlegi ismereteink szerint hazánk legrégebbi, felújított állapotban levő, ma is működő temploma.
Mit szólsz hozzá?

Műemlékek		2007.07.29. 19:18
Verpelét nevezetességei Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk