Az egyik legkisebb régióban rögtön három világörökségi helyszínt is találunk. Tokaj-Hegyalja, Hollókő és az Aggteleki-karszt azonban csak néhány a számtalan természeti és történelmi érték közül.
A nagyrészt hegyes vidéket a kirándulók nagyon kedvelik: a magasabb és alacsonyabb hegyeket a Börzsönytől a Mátrán át a Bükkig át- meg átszövik a turistautak. Minden korosztály megtalálja a számára megfelelő emelkedőket, az idősebbek és a gyermekek csakúgy mint a hetente hegyet mászók.
Itt találjuk Magyarország legmagasabb csúcsát, az 1015 méteres Kékestetőt, de gyönyörű kilátás nyílik más csúcsokról is: a Bükkben a Bálvány tetejéről szép időben a szomszédos szlovák hegyeket is látjuk, de érdemes kinéznünk Salgó vára mellől vagy a Boldogkői vár egyik tornyából is.
Három világörökség is van a régióban: az Aggteleki-cseppkőbarlang különleges képződményeivel, Hollókő ófalujának jellegzetes tornácos, kontyolt nyeregtetős palóc parasztházaival, a múlt megőrzésével érdemelte ki a címet.
A vidék egyik nagy kincse a zamatos szőlő és az abból készült bor. A szőlőművelés és a bor szeretete itt szinte összeforrt az emberekkel: apák adják fiaiknak és anyák lányaiknak.
Tokaj-Hegyalja megannyi faluja - Tokaj mellett Tállya, Mád és Tarcal - épült a borra. A leghíresebb a tokaji aszú, de kiváló a többi fajta is a szamorodnitól a hárslevelűig. S ne feledkezzünk meg a többi borvidékről sem: Gyöngyös környékén, a Mátraalján az ottonel muskotály és a tramini különleges zamatú, s világszerte elismert az egri bikavér is.
A fürödni vágyóknak Miskolctapolcán a Barlangfürdő nyújt különleges élményt, de Mezőkövesd és Bogács vizének gyógyhatása is közismert. S ha már arra járunk, nézzük meg a híres matyó hímzéseket is, vagy hallgassuk meg ízes beszédüket!
Nem csak a matyók, a palócok beszéde is őrzi a nyelvjárási formákat. Népszokásaik ma is élők, látványosak, de tárgyi emlékeiket a balassagyarmati Palóc Múzeumban is megnézhetjük, vagy például húsvétkor, amikor az összes hollókői ember népviseletben locsolkodik.
A rengeteg műemlék jelzi, hogy az ország történelmében fontos szerepet játszott a vidék. Muhinál vesztett csatát IV. Béla a tatárok ellen, a törököket Dobó István kergette el Eger falai alól, Bocskai Istvánt pedig Szerencsen választották fejedelemmé. A Zemplén a Rákócziak birtoka volt: a sárospataki vár SubRosa terme, az ónodi vár és a miskolci Rákóczi-ház is országgyűlések színhelye volt.