A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát.

1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban. A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették. Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el.

Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré